, (bib-e-tyű) fn. tt. bibetyű-t, tb. ~k. Növénynem a kétföbbhímesek és fedetlenmagvúk seregéből; bokrétája ásító; felső ajaka két metszésű, egyenes; hímszálai a szirom nyakában lappanganak; bibéje kettő, a felső hengeres, tompa, az alsó hártyaforma. Mint gyógyfüvet köszvény ellen szokták használni. Máskép: tisztesfű. (Siderítis).