, (be-úszik) ösz. k. Úszva a víz közepébe vagy közepe felé tartott irányban befelé hat, halad. Száz ölnyire beúszni a Dunába, a Balatonba. Mondják így is: beúsz, vagyis saját erejével, mint az úszó ember s más állat, melynek ellentétekép átv. ért. szólva, beúszik annyi volna, mint valamely lélektelen test a víztől ragadtatva vagy evezővel, gőzerővel hajtva, stb. annak belseje, illetőleg nyilása felé halad. A hajó messze beúszik a tengerbe. Áthatólag am. bizonyos vízterületet úszva bejár. Beúszni az egész tavat.