, (be-tud) ösz. áth. Valakinek valamit beszámít; bizonyos kárt vagy hasznot, kedvező vagy nem kedvező dolgot a többi hasonlók közé bevesz, azaz a többihöz tesz. Betudni a törött edények árát a cseléd bérébe. Betudni az adósnak némely szives fáradozásait a kamatba. A hónapos szolgának a vasárnapot is betudni szolgálatába. Különösebben: bűnűl ró fel. A részegnek kevésbé tudják be a veszekedést, mint a józannak. V. ö. BESZÁMÍT.