, (be-tölt) ösz. áth. 1) Hig testet, folyadékot, vagy szemes, magféle jószágot illető edénybe, tartóba önt, bemér. A mustot betölteni a hordóba. A gabonát zsákokba, verembe, hombárba betölteni. 2) Bizonyos üreget, mélységet, nyilást belehányt holmival betöm, betemet. Az árkot, gödröt, kiszáradt kutat földdel, gazzal betölteni. 3) Töltésféle gáttal, hányással bekerít. Árvíz ellen betölteni a határt. 4) Teendőt teljesít, végbevisz. Betölteni kötelességét, hivatását. Betölteni a parancsot. Betölti a helyét, azon méltóságot, mely neki jutott. Betöltötte szavát, igéretét.