, (be-szeg) ösz. áth. 1) Rostos foszlékony anyagból kallott, gyúrt, csinált szövet széleit behajtja, s mintegy bemetszi, bevágja, s hogy ezen állapotban maradjon, bevarrja. Beszegni a kendőt, lepedőt, a kalap karimáját. Különösen szalaggal, zsinórral stb. körültűz, bevarr. Fekete, piros szalaggal beszegni a szoknya alját. Selyemzsinórral, sikkal beszegni a csizmaszárt. Átv. népies tréfabeszédben am. valamit tökéletesen, csinosan elkészít, honnan az idomtalan külsejü gyerekről mondják, hogy nem szegték be. V. ö. SZEG, ige.