, (bér-ěs) fn. tt. bérěs-t, tb. ~ěk. Igás ökrökkel bánó, különösen mezei gazdaságnál ökrökön dolgozó házi szolga. Urasági béres, kire négy, hat, nyolcz ökrös szekér van bízva, és segédeűl egy gyerkőcze vagy legény (ostoros) adatik mellé. Öreg béres vagy faragóbéres, ki a többi béresekre felügyel, s leginkább szerszámokat készít, és javít. Eszik, mint a béres. Km.