, (be-omlaszt) ösz. áth. Eszközli, okozza, véghezviszi, hogy beomoljék valami; részekre bontva, választva bedönt. Az árvíz beomlasztja a sárfalakat. Az erős förgeteg beomlasztotta a rozzant háztetőt. A kor rágó fogai beomlasztották a régi várakat. V. ö. OMOL, OMLIK.