vagy BELÉÖL, ösz. áth. 1) Folyadékba, különösen vízbe fojt. Beleölte magát a Dunába. A rablók beleölték őt a kútba. Szélesb ért. visszahatólag életet veszt, belehal valamely dologba. Beleölte magát a nehéz munkába. 2) Valamire pazarlásig költ, és pedig siker nélkül, vagy veszteséggel. Beleölte minden pénzét a játékba, holmi vállalatokba.