vagy BELÉHARAP, ösz. önh. Fogait belevágja valamibe. Beleharapott a savanyú almába. A dühös eb beleharapott a gyermek lábikrájába. Kinjában beleharapott az ajkába. Átv. ért. valamely nehéz, kellemetlen munkába kezd. Nem akar beleharapni. V. ö. HARAP.