, (be-kerít) ösz. áth. 1) Valamely tért bizonyos korláttal körülvesz. Bekeríteni az udvart fallal, sövénynyel. A határt bekeríteni árokkal. A vadaserdőt bekeríteni hasogatványokkal. 2) Bizonyos alkotmány, épület stb. körül korlátot húz, hogy a szabad hozzájárást akadályozza. Bekeríteni a kazalt, asztagot korlátokkal. Bekeríteni a házat, templomot. 3) Űzve, kergetve körbe szorít. Hajtóvadászaton bekeríteni a nyulakat, őzeket. Bekeríteni az űzőbe vett ellenséget.