, (be-kérgesědik) ösz. k. 1) Mondjuk növényekről, különösen fa- és cserjenemüekről, midőn derekaik illetőleg ágaik bőrhártyája kéreggé vastagodik, midőn kéreggel behúzódnak. A meghámlott boglárfák újra bekérgesednek. 2) Az állati test bőrén kemény vastag hártya támad, berögösödik, megcserepesedik. A kaszát-kapát forgató tenyere bekérgesedik. A mezitlen lábbal járó ember talpai bekérgesednek.