, részint önálló, részint elvont gyök. Önálló béke értelemben, s tárgyesete: béket, származékai: békes, békesség, béketlen; azonban helyette inkább béke divatozik. Elvont gyök béklyó vagy békló békó szóban. Jelentése mindenütt rokon a bög (bog) szóval, mely csomót, valami öszvefoglalót, öszvekötőt vagy öszvekötöttet jelent. Innen békét kötni eredetileg am. bizonyos erkölcsi csomót kötni, valamint a szinte rokonhangu latin pax, pango igétől származik, melynek jelentése erkölcsi értelemben vett kötés. Békó vagy békló, mint a maga helyén láthatni, tulajdon értelemben vett öszvekötő eszközt jelentenek. V. ö. BÉKÁLKODIK.