, (be-hat) ösz. önh. 1) Erejét megfeszítve, előre nyomulva, tolakodva, holmi akadályok daczára bejut, betör valahova. Behatni valamely járatlan sűrü rengeteg közepébe. Behatni az ellenség táborába. 2) Erkölcsi, szellemi erejénél fogva határozó, eldöntő befolyást gyakorol valamire. Intő szavai behatottak szívem belsejébe. A nép erkölcseire oktatással, jó példával behatni. Éles eszével behat a legszövevényesb, legmélyebb dologba. 3) Mondjuk általán minden mozgásban levő testről, eszközről, tüneményről stb. midőn az előtte álló akadályokon keresztültör. Fegyvere mélyen behatott az ellenség oldalába. V. ö. HAT, ige.