, (őr-öl-és, v. őr-l-és) fn. tt. őrlés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Széles ért. cselekvés, mely által valamely szilárd, de porhatag testet apró részecskékre törnek, zúznak. Gabonaőrlés, sóőrlés. Könnyü az őrlés, csak víz legyen hozzá. (Km.). V. ö. ŐRÖL.