, (öszve-akad) ösz. önh. 1) Mozgás, menésközben egy más testtel ütközésbe jön, pl. két ellenkező irányban haladó szekér tengelye. 2) Valakivel véletlenül találkozik. Öszveakadni valakivel az úton. Jó, hogy öszveakadtam veled, mondani valóm van. Ovakodjál, hogy többé öszve ne akadj velem.