, (ösz-hangzat) ösz. fn. 1) Több öszhangból álló zenemű, vagy ének. V. ö. ÖSZHANG. 2) Átv. ért. a szép s általán szellemi műveknek az illető szabályokkal valóságos megegyezése; különösen, midőn alkotó részeik kellő arányban viszonyulnak egymással; ezen átv. ért. egyezik ,öszhang szóval.