, mn. és fn. tt. örmény-t, tb. ~ěk. Örményországi lakos, vagy ezen országnak ős népétől származott, s annak nyelvén beszélő, annak szokásait, vallását követő, milyenek az Erdélyben nagyobb számmal lakó örmények. Örmény nyelv; örmény szertartásu keresztények; örmény püspökök. V. ö. ÖRMÉNYORSZÁG.