, (ör-ök-ös-öd-ik) k. m. örökösöd-tem, ~tél, ~ött. 1) Folytonosan tartó, késő időre terjedő tulajdonságuvá leszen. Rendesen meg, vagy el igekötővel jár. A gonosz szokás megörökösödött benne. Nyavalyája elörökösödött, elidült. 2) Birtokra vonatkozólag, bizonyos jószág örök gyanánt száll rá. A gyermekek szüléik halála után örökösödnek.