, (öszve-száll) ösz. önh. 1) Több szárnyas állat egy seregbe repül. A varjak öszveszállnak a fán, kazalon. 2) Egymásra halmozott, rakott holminek részei alább sülyedve szorosabban egyesülnek egymással, máskép: öszveesik. A kazalba rakott széna, szalma, a halomra hányt föld öszveszáll.