, (öszve-nyom) ösz. áth. 1) Egyes testnek részeit nyomás által öszveszorítja, öszvezúzza, öszvetömi, gyömöszöli stb. Marokkal, lábbal, sajtóban öszvenyomni valamit. 2) Többeket különböző irányról egy középpont felé nyomva egy tömegbe szorít. A közbevett ellenséget öszvenyomni. V. ö. NYOM áth.