, (öszve-lánczol) ösz. áth. 1) Egy valamit lánczczal több oldalról erősen megköt, öszveszorít. Öszvelánczolni az elfogott gyilkost. 2) Több holmit lánczczal fűz öszve. Öszvelánczolni a szekérre rakott ládákat, a szekér oldalait. Öszvelánczolni a foglyokat, rabokat.