, (öszve-hurczol) ösz. áth. 1) Halmit magával hurczolva egy halmazba, egy helyre hord. 2) Többfelé, sokat hurczolva igen elfáraszt, megvisel, elszakgat. A nyeregből leesett, és kengyelbe akadt katonát öszvehurczolja a ló. A földön úszott ruhát öszvehurczolni. V. ö. HURCZOL.