, (öszve-gyúr) ösz. áth. 1) Tésztanemű, vagy más ragadós testet kézzel, vagy lábbal nyomkodva, taposva együvé kever, ragaszt. Öszvegyúrni a kenyérnek való lisztet. Tapasznak való agyagot polyvával, ganajjal öszvegyúrni. 2) Szélesb ért. letapos, lehever, öszvegyömöszöl valamit.