, v. ~SZORUL, (öszve-szorúl) ösz. önh. 1) Egyes testtömeg részei szükebb terimébe huzódnak öszve. A sajtó alá tett könyv öszveszorúl. Félelemben, hidegben öszveszorúl az ember teste. 2) Több külön testek közel, közvetlen érintkezésbe jönnek egymással, s kellő terjedelmök megkevesbül, helyzetük kényelmetlenné leszen. V. ö. SZORÚL.