, (öszve-csinál) ösz. áth. 1) Különálló, de egymáshoz való tárgyakat, dolgokat együvé illeszt, egy máshoz idomít. Öszvecsinálni a gép részeit. Öltözetét szépen öszvecsinálta. 2) Bizonyos menynyiségü pénzt valamely czélra öszvegyüjt, öszveszerez. Az égettek számára öszvecsináltunk száz forintot.