, (öszve-torlik) ösz. k. Mondjuk mozgásban levő, különösen víz, vagy szél által hajtott testekről, midőn bizonyos gáton fennakadva egymásra halmozódnak, feltornyosodnak. A zátonyokon, hídlábaknál öszvetorlik a jég. A partok mentében öszvetorlik a fövény. Zivataros télben az árokpartokon öszvetorlik a hó. V. ö. TORLIK.