, (öszve-ront) ösz. áth. Valamit egészen elront, különösen akármi művet épségétől megfoszt, öszvezúz, szakgat, tör stb. Öszverontani a falakat, hidakat, hajókat, gépeket, bútorokat, szerszámokat. Önhatólag és átv. ért. öszveütközik.
"Délczeg hadfiak
Egymást mérő lángszemekkel
Szívre szögzött fegyverekkel
Öszverontanak.
Vörösmarty.
V. ö. RONT.