, (öszve-olvad) ösz. önh. 1) A melegség által híggá lett testek részei együvé folynak, összevegyülnek. Forró kemenczében öszveolvadnak az érczdarabok. A felaprított szalonna zsírja öszveolvad a tűzön. 2) Bizonyos nedvben hig részecskékre feloszlik, s az oszlató nedvvel öszvekeveredik. A czukor, só öszveolvad a vizzel. V. ö. OLVAD.