, (öszve-foglal) ösz. áth. Külön, elvált állapotban levő, egymástól független dolgokat, tárgyakat bizonyos módon, vagy eszköz által öszveköt, együvé fűz, csatol, szerkeszt. A hordó dugáit abroncsokkal, a deszkákat enyvvel, a gerendákat peterkékkel öszvefoglalni. A beszéd, értekezés tartalmát rövid kivonatban öszvefoglalni.