, (öszve-zavar) ösz. áth. 1) Holmit rendetlenül összevegyít, kever, öszvebonyolít. Öszvezavarni a vizet és sarat, iszapot. Különösen az eszmei, isméreti, erkölcsi viszonyokat öszvebonyolítja. Beszédében mindent öszvezavar. A történeti eseményeket kortévesztőleg öszvezavarni. A társadalmi rendet, viszonyokat, öszvezavarni. 2) Kergetve, hajtva egy seregbe űz, egy helyre szorít. Öszvezavarni a széledező csordát. V. ö. ZAVAR.