, (öszve-ver) ösz. áth. Jobb hangzással: összever. 1) Többszöri ütéssel holmit öszveszorít. A nádazók fakalapácscsal összeverik a nádat. 2) Ütögetve több személyt, vagy állatot egy seregbe, egy helyre öszvehajt. A csatangoló barmokat összeveri a csordán. 3) Igen megver. Tetőtől talpig összeverték. 4) Többször üt öszve holmit. Öszveveri a bokáit. A poros czipőket összeverni. V. ö. VER, ige.