, (öszve-törődik) ösz. belsz. Széles ért. két vagy több szilárd test viszonyos surlódás, rázkódás, ütődés, vergődés, nyomás stb. által megcsorbúl, öszvenyomúl, megzuzódik, részekre válik. Malomkövek között öszvetörődik a gabona. A nyomtató lovak lábai alatt öszvetörődik a búza szára. A rázós uton öszvetörődik a gyümölcs, tojás. Átv. mondják társas viszonyban élő személyekről, midőn erkölcsi surlódás által egymásnak szögletességeit mintegy elkoptatják, s végre öszvesimulnak, megegyeznek. A viszálkodásban élt házastársak végre öszvetörődtek. V. ö. TÖRŐDIK.