, (öszve-esik) ösz. k. 1) Öszvenyomódik, részei kisebb terimét foglalnak el. A szénakazlak rakodás után öszveesnek. 2) Emberről és állatról szólva am. tömegéből veszít, megsoványodik, megránczosodik, megöregszik stb. 3) Öszveroskad. 4) Vagyonában megfogyatkozik. 5) Időrészre vonatkozva am. azonegy időben történik, egy időre esik. A szénakaszálás és gabnaaratás néha öszveesik.