, (öreg-béres) ösz. fn. 1) Széles ért. hat, vagy nyolcz ökrös szekéren járó, és dolgozó béres, kinek segéde kisbéres, v. ostoros. 2) Szorosb ért. bizonyos majorság béresei között az első, ki a többit igazgatja, s ki rendesen a szerszámcsináláshoz is ért, honnan faragó béresnek is hivják.