, (óra-kör) ösz. fn. 1) Az eget ábrázoló golyón azon legnagyobbféle körök, melyek mind a két égsarkon általmenve az egyenlítőt kétszer metszik keresztül; különösen tizenkét ilynemü körök, melyek az egyenlítőt huszonnégy részre, mint órákra, osztják. (Circuli horarii). 2) A föld- és égtekén rendesen sárgarézből álló kis kör, mely az éjszaki sark fölött áll, tizenkét részre, vagyis órára osztva, és mutatóval ellátva van. Ennek és a tekének forgatása által határozhatni meg, hogy hány az óra a különféle délvonalak alatt fekvő tájakon.