, (ér-t-el-m-etlen) mn. tt. értelmetlen-t, tb. ~ěk. 1) Értelmi tehetség nélkül szűkölködő, kinek felfogó, itélő, és következtető tehetsége nincsen. 2) Akit v. mit érteni nem lehet; minek jelentése nincs. Értelmetlen zavaros beszéd. Értelmetlen jegyek, példák. Határozóilag am. értelmetlenül, értelem nélkül.