, (ér-z-el-ěm) fn. tt. érzelmet, tb. érzelmek. 1) Azon kedves, vagy kedvetlen lelki állapot, melyet az érzékek által észrevett benyomások okoznak. Vidám, kellemes, szomorú, bánatos érzelem. Érzelmet v. érzelemre gerjeszteni. Szívnek érzelmei. 2) Azon belső tehetség vagy hajlam, melynél fogva valaki a gyöngéd, finom, nemesebb tárgyaktól megillettetik, azok iránt vonzódik. Erkölcsi, mély, költői érzelem. Vallási érzelem. Kegyes, könyörülő, irgalmassági érzelem.