, (ér-d-es) mn. tt. érdes-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Darabos, szögletes, (amivel minden részről érintkezésbe, ütközésbe jöhetni). Ellenkezője: sima. Érdes kérgü fák. Érdes tapintatú növényi levelek. 2) Vonzó, érdekes. Az utóbbi értelemben gyéren fordúl elé.