, (épület-hely) ösz. fn. 1) Hely, melyen épitenek. Az ácsoknál azon hely, hol az épülethez szükséges fákat kifaragják, s nagyjában öszveillesztik. Ácsok, hajócsinálók épülethelye. Másképen épitési hely. 2) Magának az épülendő vagy épülő tárgynak helye, hová t. i. valami épittetik.