, (áz-tat-ó) fn. tt. áztató-t. 1) Mindenféle híg szer, folyadék, nedv, mely bizonyos anyagok puhítására, tisztítására, illetőleg idomítására használtatik, pl. bőráztató, gyapju-, szőráztató. 2) Személy, aki e munkát végzi. Lustos, mint a kenderáztató. 3) Tó, mocsár, öböl, patak, melynek vizében kendert szoktak áztatni.