, (ár-mány-os) mn. tt. ármányos-t vagy ~at, tb. ~ak. 1) Gonosz, furfangos, alattomos cselszövő. 2) Szelidebb ért. dévaj, pajkos, csintalan, kópé, tréfás, szóval olyan ember, kinek elmés leleményességén nehéz kifogni. Ejnye az ármányos beh megtréfált! Ármányos fiú vagy te öcsém!