vagy ÁTUGRAT, (által- vagy át-ugrat) ösz. áth. Am. általugraszt, csakhogy az általugrat önhatólag is használtatik állapító ragu viszonynévvel, midőn t. i. azt jelenti, hogy a lóval együtt ugrik valamin keresztül. Az ügyes lovag átugrat az árkon, a patakon. Ezen korláton nem lehet átugratni.