vagy ÁTTÖR, (által- vagy áttör) ösz. áth. Merev keménységü testen, alkotmányon erőszakosan rést, hézagot, nyilást csinál. Általtörni a falat. Önhatólag állapitó ragu viszonynevet vonz, s am. bizonyos akadályon keresztülhat, nyomul. Áttörni az ellenség táborán.