, (ál-om-atlan) mn. tt. álmatlan-t, tb. ~ok. 1) Kinek álma nincs, alunni nem képes. Álmatlan betegek, vénemberek. 2) Alvás nélkül, éber állapotban töltött, virasztott. Álmatlan éjjel. Be sok álmatlan éjjelen együtt virasztottál velem. Csokonai. Határozókép am. álmatlanul.