, (ágy-ék) fn. tt. ágyék-ot. Azon tája az emberi deréknak, mely a hátgerinczek mellett és a csipőcsont taréjának hátsó része, valamint az utósó borda közt két oldalról határoztatik, mely táj a veséknek megfelelvén, vesetájnak is neveztetik. Az ágyék szót a lágyékkal nem kell öszvezavarni.