, (ábra-and-oz); önh. m. ábrándoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z, htn. ~ni. Elméjét hiú, üres, alaptalan eszméken, reményeken futtatja. Jobb értelemben: az érzelmek, vágyak országában nemesebb hév által tüzelve föllengez, képzelő tehetsége felsőbb erőtől ihlelve kedves szép dolgokkal foglalkodik.