, (ár- vagy árr-pa) fn. tt. árpát, tb. árpák. Közismeretű gabonafaj, mely halavány sárga, és szegletes magot terem. Virágai hármával egy bokorban, melyek között gyakran csak a közepső nős. Kalászának alakja a többi gabonafajok között leginkább hasonlít a buzáéhoz. (Hordeum). Fajai sokfélék: béka-, egér-, hámló-, hatsoros-, kétsoros-, laposfejü-, őszi-, tavaszi-, tengeri-, csóré-, stb, árpa. Búzát porba, árpát (t. i. tavaszit) sárba kell vetni. Km. Árpából sert főzni. Árpával abrakolni a lovat, hízlalni a disznót. Egészen egyezik vele a török arpa, és mandsu arfa; finnül ohra, otra. Átv. ért. a szemhéjon támadó kemény, pirosas bibircsó, mely rendszerint magától el szokott mulni.
Nevét valószinüen árrhoz hasonló szúrós szálkáitól kapta. Némely tájakon röviden: arpa, a hangokban hasonló német Haber zabot jelent.