, (ár-os, vagy ár-u-os) fn. tt. áros-t, tb. ~ok. Általán, kalmár, kereskedő, aki holmi árúkkal üzérkedik. Jobbára öszvetett szókban használtatik. Vasáros, fűszeráros, könyváros. Egyébiránt szabatosabban: árus, minthogy alapja áru, tehát: könyvárus, gyógyszerárus, stb.