, (ár-ok-ol-at) fn. tt. árkolatot. Árok egész terjedelmében, hosszában véve, amint elkészítve áll; árokból álló kerítés, határvonal. Hosszu, széles, mély árkolattal kerített akol. Fákkal, bokrokkal beültetett árkolat. Vár árkolatában termő sás. Vízzel töltött árkolat.