, (az áron-ada szókból öszvetéve) fn. tt. árendát, tb. árendák. Jelent haszonbért, vagyis oly adózási fizetést, árt, melyet valamely birtok, vagy jószág haszonvételeért adnak. Jószágot árendába adni, venni. Árendát fizetni. Az árendát fölverni, leszállítani. Árendában bírni. Egyébiránt előfordúl a franczia, olasz és középkori latin nyelvekben is. A franczia nyelvben arrenter am. árendálni és arrentement am. árenda, melyeket a rente (olaszúl rendita) szótól származtatnak.